„A Szamos hajózhatóvá tétele igenis megvalósítható, ez nem utópia. Környezetvédelmi szempontból is fontos lenne. Persze nem hatalmas hajókra kell gondolni. Ezek a modern hajók amúgy is kis vízkiszorításúak, azaz nincs szükségük nagy mélységekre", mondta a Szatmár.ro-nak Békéssy.
Amíg az első hajó, vagy egyáltalán az első motorcsónak megjelenik a Szamoson, addig még jelentős mennyiségű víz ömlik majd a Tiszába. Addig ugyanis meg kell ismerni a folyót. „Gyakorlatilag semmit sem tudunk a Szamosról. Ezért van szükség egy komoly tanulmányra, hogy alapvető információkat szerezzünk a folyóról", mondta a szakember. Az év végén dől el, hogy az Európai Unió támogatja-e azt a pályázatot, amely lehetővé tenné a Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területén átfolyó 22 kilométernyi folyószakasz kutatását. Ha mindez lezárul, akkor lehet érdemben beszélni a hajózásról.
„Noha még nagyon az elején tartunk, máris többen jelezték: érdekelné őket a kikötők megépítése - mondta Békéssy. Én turisztikai, gazdasági és környezetvédelmi lehetőségeket is látok a hajózásban. Ne feledjük, hogy ez a legolcsóbb és leginkább környezetbarát szállítási lehetőség", tette hozzá.
A Szamos vize amúgy a Vízgazdálkodási Hivatal tulajdonát képezi, ami azt jelenti, hogy a meder kotrása is az ő feladatuk lenne. Szatmárnémeti lakóiban gyakran felmerülő kérdés, hogy a Decabal híd melletti régi híd maradványait el kellene tüntetni. Ez a Vízgazdálkodási Hivatal feladata lenne.